Először is engdedjétek meg, hogy köszönetet mondjunk Csanády Ágnesnek e nemes alkalomra való meghívásért és vendéglátásért!

Jól esett számunkra egy olyan közösséget látni, mely régóta összetart és rendületlenül őrzi nyelvünk, kultúránk valamint hívatásának tűzte ki, hogy az általa felkarolt közösségnek továbbadja és gyarapítsa tudását.

Sok érdeklődő tekintettel találkoztunk mind gyermekek, mind felnőttek részéről. Sokan kérdezgették kik vagyunk, mit csinálunk, mért vagyunk egyenruhában, merre és mikor találnak meg minket.

Sok gyermek kíváncsiságát a táborozások említése és a kalandos programok keltették fel – hát igen, ezek vagyunk mi, erdőjáró, táborozó, éneklő furcsa szerzetek, akik mindig vidámak és kalandvágyók.

A meghívó apropója vendéglátónk számára is ismert, és támogatott volt, hiszen hosszú éveken keresztül családjával együtt támogatta, segítette a 70.sz. Attila cserkészcsapatot. Említettük, hogy egy új rajt kívánunk indítani Hágában, ugyanis sok régebbi csapattagunk is a környéken él, de az egyéb elfoglaltságok miatt nem tudtak rendszeresen résztvenni összejöveteleinken.

Örömmel láttuk régi cserkész testvéreinket és családjukat, jó volt újra találkozni, jó volt érezni és hallani, nem felednek minket, valamint hogy sokan közülük újra csatalakoznának, amennyiben Hágában is össze tudunk gyűlni.

Ezúton is szeretettel várunk mindenkit aki érdeklődik a cserkészet iránt, vagy csak egy jókedélyű, vidám, kalandvágyó társaság része kíván lenni, legyen szó gyermekről, felnőttről, fiatalról, idősről.